A rendszer, amelyről először a Protocol számolt be, azt állítja, hogy a felhasználók arcát és beszédét vizsgálja, hogy megállapítsa az érzelmeiket.
A Zoom a múlt hónapban egy blogbejegyzésben részletezte a rendszert. A vállalat szerint a „Zoom IQ” különösen hasznos lesz az értékesítők számára, hogy a hívás résztvevőinek érzelmei alapján javíthassanak a beszédükön.
Természetesen a rendszert meglehetősen disztópikusnak tartják, és a kritikák nem kis részét is megkapta.
Szerdán több mint 25 jogvédő csoport közös levelet küldött a Zoom vezérigazgatójának, Eric Yuan-nak. A levélben felszólítják a Zoomot, hogy hagyjon fel az érzelemalapú mesterséges intelligencia kutatásával.
A levél aláírói között van az American Civil Liberties Union (ACLU), a Muslim Justice League és az Access Now.
Az egyik fő aggály az, hogy az érzelemérzékelő mesterséges intelligenciát olyan dolgokban lehetne felhasználni, mint a munkaerő-felvétel vagy pénzügyi döntések, például a hitelek odaítélése. Ez növelheti a meglévő egyenlőtlenségeket.
„Az eredmények nem használhatók fel foglalkoztatási döntésekhez vagy más hasonló döntésekhez. A mérőszámok ajánlott tartományai a nyilvánosan elérhető kutatásokon alapulnak” – magyarázta a Zoom.
A Zoom IQ többek között a következő metrikákat követi nyomon:
Beszélgetés-hallgatás arány
Beszélgetési sebesség
Töltelékszavak
Leghosszabb beszéd (monológ)
Türelem
Magával ragadó kérdések
Következő lépések felállítása
Mondatok/bevonatkozás elemzése
Esha Bhandari, az ACLU Speech, Privacy, and Technology Project igazgatóhelyettese az érzelemérzékelő mesterséges intelligenciát „hátborzongatónak” és „ócska tudománynak” nevezte.
Fotó: iyus sugiharto on Unsplash)
