Még ha nem is próbálta még ki azokat az AI eszközöket, amelyek képesek esszéket és verseket írni vagy új képeket varázsolni parancsra, jó eséllyel a gyártó cégek már elkezdték ezt tenni.
A Mattel a DALL-E nevű mesterséges intelligencia képgenerátort állította munkába, hogy az új Hot Wheels játékautókra design ötleteket gyártson. A használt járműveket értékesítő CarMax több ezer vásárlói véleményt összegez ugyanazzal a „generatív” AI technológiával, amely a népszerű ChatGPT chatbotot is működteti.
Eközben a Snapchat chatbotot integrál az üzenetküldő szolgáltatásába. Az Instacart élelmiszer kiszállító vállalat pedig a ChatGPT-t integrálja, hogy válaszoljon az ügyfelek élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseire.
A Coca-Cola azt tervezi, hogy a generatív mesterséges intelligenciát új marketingtartalmak létrehozásához használja. És bár a vállalat nem részletezte, hogy pontosan hogyan tervezi a technológia alkalmazását, a lépés tükrözi a vállalatokra nehezedő nyomást, hogy olyan eszközöket használjanak fel, amelyeket sok alkalmazottjuk és fogyasztójuk már magától is kipróbál.
„El kell fogadnunk a kockázatokat” – mondta James Quincey, a Coca-Cola vezérigazgatója egy nemrégiben készült videóban, amelyben bejelentette a partnerséget az OpenAI startuppal – a DALL-E és a ChatGPT készítőjével – a Bain tanácsadó cég által vezetett szövetségen keresztül. „Okosan kell vállalnunk ezeket a kockázatokat, kísérleteznünk kell, ezekre a kísérletekre kell építenünk, a növekedést kell ösztönöznünk.”
Egyes AI-szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a vállalkozásoknak gondosan mérlegelniük kell az ügyfelekre, a társadalomra és saját hírnevükre gyakorolt lehetséges károkat, mielőtt elsietnék a ChatGPT és hasonló termékek munkahelyi bevezetését.
„Azt szeretném, ha az emberek mélyen elgondolkodnának, mielőtt ezt a technológiát bevezetnék” – mondta Claire Leibowicz a The Partnership on AI nevű nonprofit csoporttól, amelyet a legnagyobb technológiai szolgáltatók alapítottak és szponzoráltak, és amely a közelmúltban ajánlásokat tett közzé az AI által generált szintetikus képeket, hangokat és egyéb médiát előállító vállalatok számára. „Játszadozzanak és barkácsoljanak, de azon is el kell gondolkodnunk, hogy ezek az eszközök egyáltalán milyen célt szolgálnak.”
Néhány vállalat már egy ideje kísérletezik a mesterséges intelligenciával. A Mattel októberben fedte fel, hogy az OpenAI képgenerátorát használja a Microsoft ügyfeleként, amely partnerséget kötött az OpenAI-val, amely lehetővé teszi, hogy technológiáját integrálja a Microsoft felhőalapú számítástechnikai platformjába.
De csak az OpenAI ingyenes nyilvános eszközének, a ChatGPT-nek november 30-i megjelenése után kezdett széles körű érdeklődés mutatkozni a generatív AI-eszközök iránt a munkahelyekre.
„A ChatGPT valóban rávilágított arra, hogy milyen erősek” – mondta Eric Boyd, a Microsoft egyik vezetője, aki a Microsoft AI-platformját vezeti. „Ez sok ember fejében megváltoztatta a gondolatokat és most már tényleg mélyebb szinten értik a dolgot. A gyerekeim és a szüleim is ezt használják.”
Van azonban ok az óvatosságra. Bár az olyan szöveggenerátorok, mint a ChatGPT és a Microsoft Bing chatbotja gyorsabbá és könnyebbé tehetik az e-mailek, prezentációk és marketing szövegek megírását, hajlamosak arra is, hogy téves információkat tényekként tálaljanak. A digitális művészet és fotográfia hatalmas tárházán képzett képgenerátorok szerzői jogi aggályokat vetettek fel a képek eredeti alkotói részéről.
„A valóban a kreatív iparban tevékenykedő vállalatok számára, ha biztosak akarnak lenni abban, hogy szerzői jogi védelmet élveznek ezek a modellek, ez még mindig nyitott kérdés” – mondta Anna Gressel ügyvédnő a Debevoise & Plimpton ügyvédi irodától, amely a vállalkozásoknak ad tanácsot a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatban.
Gressel szerint biztonságosabb megoldás, ha az eszközökre úgy gondolunk, mint egy ötletbörze „gondolati partnerre”, amely nem fogja előállítani a végterméket.
„Segít olyan maketteket létrehozni, amelyeket aztán egy ember alakít át valami konkrétabbá” – mondta.
És ez is segít abban, hogy az embereket ne váltsa fel az AI. Rowan Curran, a Forrester elemzője szerint az eszközöknek fel kell gyorsítaniuk az irodai feladatok „apró-cseprő” részét – hasonlóan a korábbi innovációkhoz, például a szövegszerkesztőkhöz és a helyesírás ellenőrzőkhöz -, és nem az embereket kell munkanélkülivé tenniük, ahogyan attól egyesek tartanak.
„Végső soron ez a munkafolyamat része” – mondta Curran. „Nem arról van szó, hogy egy nagy nyelvi modell csak úgy generál egy teljes marketingkampányt és azt szakértő marketingesek mindenféle egyéb ellenőrzések nélkül indítanak el”.
Curran szerint az okostelefon alkalmazásokba integrálódó, fogyasztóbarát chatbotok esetében ez egy kicsit bonyolultabb, mivel szükség van védőkorlátokra a technológia körül, amely váratlan módon válaszolhat a felhasználók kérdéseire.
A közvélemény tudatossága fokozta a Microsoft, az Amazon és a Google felhőalapú számítástechnikai szolgáltatók közötti növekvő versenyt, amelyek nagy szervezeteknek értékesítik szolgáltatásaikat, és rendelkeznek a mesterséges intelligencia modellek betanításához és működtetéséhez szükséges hatalmas számítási kapacitással. A Microsoft az év elején bejelentette, hogy további milliárdokat fektet az OpenAI-val való partnerségébe, bár az AI eszközök közvetlen szállítójaként is versenyben van a startup céggel.
A Google, amely úttörő szerepet játszott a generatív mesterséges intelligencia terén elért eredményekben, de óvatos volt azok nyilvánosságra hozatalával, most felzárkózik, hogy megragadja a kereskedelmi lehetőségeket, beleértve a hamarosan megjelenő Bard chatbotot is. A Facebook anyavállalata, a Meta, az AI kutatás másik vezetője hasonló technológiát épít, de nem értékesíti azt ugyanúgy a vállalkozásoknak, mint nagy technológiai társai.
Az Amazon visszafogottabb hangnemet ütött meg, de partnerkapcsolatain keresztül világossá teszi ambícióit – legutóbb az AWS felhőalapú számítástechnikai részlege és a Hugging Face startup, a Bloom nevű ChatGPT riválisát készítő Hugging Face közötti kibővített együttműködést.
Clement Delangue, a startup társalapítója és vezérigazgatója szerint a Hugging Face úgy döntött, hogy megduplázza az Amazon partnerségét, miután látta a generatív AI termékek iránti kereslet robbanásszerű növekedését. Delangue azonban szembeállította megközelítését a versenytársakkal, például az OpenAI-val, amely nem hozza nyilvánosságra a kódját és az adatkészleteit.
A Hugging Face egy olyan platformnak ad otthont, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy megosszák a szöveges, képi és hangeszközök nyílt forráskódú AI modelljeit, amelyek megalapozhatják a különböző termékek építését. Ez az átláthatóság „nagyon fontos, mert így például a szabályozó hatóságok is megérthetik ezeket a modelleket, és képesek lesznek szabályozni” – mondta.
Delangue szerint ez egyúttal az „alulreprezentált emberek számára is lehetőséget nyújt arra, hogy megértsék, hol lehetnek az elfogultságok (és) hogyan képezték ki a modelleket”, így az elfogultságot mérsékelni lehet.
(Fotó: George Frey, Getty Images)
